Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

A minimálbér-emelés nem javítja érdemben a legszegényebbek helyzetét


Borsik János:

A jelenleg bruttó 93 000 forintos minimálbér 5000 forintos emelésével enyhén javul ugyan a legkisebb keresetűek helyzete jövőre, ugyanakkor nem hoz megoldást, mert a létminimum és a minimálbér nettója között egyre nagyobb a különbség – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Mint rámutatott, a minimálbér nettója jövőre mindössze 64 ezer forint lehet, miközben a létminimum várhatóan 93 ezer forint körül alakul. Kifogásolta és felelőtlenségnek nevezte, hogy a kormány nem ad bérajánlást 2013-ra vonatkozóan, holott ez 3,5 millió munkavállaló bérét érinti, és korábban jelentős orientáló hatása volt a cégek körében. Hozzáfűzte: a bérajánlásnak nemcsak a verseny-, hanem a közszféra béreire is nagy hatása volt.

Borsik János szakmaiatlannak nevezte azt a kijelentést, hogy a várt 5,2 százalékos inflációt követné a 2013-as minimálbér-emelés, mivel a valós infláció mindig magasabb az előzetesen vártnál, tehát romlik a minimálbéresek reálpozíciója is.

Az ASZSZ elnöke szerint 2013-ban a munkavállalók legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság és a fenyegetettség lesz. Az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó rendszer igazságtalan, aránytalan, és a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt ezzel; épp azok nem kaptak semmit, akiknek égetően szükségük lett volna a nettó béremelkedésre – fogalmazott. Az adójóváírás és a félszuperbruttó kivezetésével továbbra is a bruttó 202 ezer forint felett keresők járnak jól – fűzte hozzá.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) kapcsán Borsik János kiemelte: a rendszerváltás óra nem volt példa arra, hogy törvényi úton csökkentsék a kereseteket, a helyi érdekvédelmi szervezetek működési feltételei is romlottak, az országos érdekegyeztetés rendszere pedig megszűnt. A pótlékokat megvágták az új kódexben, ráadásul az Mt. lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy a munkát úgy szervezze meg, hogy ne kelljen pótlékot fizetnie – vélekedik az ASZSZ elnöke.

Az Mt. 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései közül szerinte az alap- és pótszabadság szétbontására, valamint a kollektív szerződésekre érdemes figyelniük a munkavállalóknak.

A felsőoktatás átalakítása és a „tandíj bevezetése” kapcsán aláhúzta: aggasztó, hogy a pályakezdőknél csaknem 30 százalék a munkanélküliek aránya, de a diplomások álláshoz jutásának esélyei jobbak, megközelítik az európai uniós átlagot, éppen ezért érthetetlen a kormány döntése.

Borsik János bejelentette, hogy a december 17-i tisztújító kongresszuson nem indul az ASZSZ elnöki tisztségéért. A jelenlegi elnök 2000 óta vezeti a szakszervezeti szövetséget, amelynek vezető testületében 1991 óta dolgozott, amikor a Mozdonyvezetők Szakszervezetével csatlakoztak az Autonómokhoz.


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.