Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Célkeresztben a közalkalmazottak


Eltúlzottak a béremelések?

Még mindig túl merev a kelet-közép-európai országok munkaerőpiaca – legalábbis a Moody’s elemzői szerint. Ennek ellenére a régió a következő években is gyorsabban fejlődhet, mint az EU nyugat-európai országai – írja a Napi Gazdaság.

A kelet-közép-európai országok továbbra is gyorsabb gazdasági fejlődésre számíthatnak, mint nyugati szomszédaik, kivéve Szlovéniát, amelynek súlyos gondokkal küszködő bankrendszere visszafogja fejlődését. A régió minden országának GDP-je bővült a második negyedévben, és a növekedés tempója várhatóan felgyorsul ehhez képest 2013 második felében – derül ki a Moody’s elemzéséből.

A gazdaságot segítő monetáris politika, az enyhülő megszorítások és a térség kedvező külső megítélése – különösen az idetartozó országok kötvényeinek vásárlása – várhatóan hátszelet ad a gazdasági kilábalásnak. A növekedés motorja továbbra is az export lesz, miközben a belső kereslet a következő negyedévekben még kitartóan zsugorodik.

Kockázatok

Éppen ebből fakadnak a hosszú távú bővülést veszélyeztető kockázatok. A külső piaci sokkok, a működőtőke-befektetések visszahúzódása vagy a külső hitelezés zsugorodása egy csapásra eltörölheti a biztató kilátásokat. Sajátos módon hátránya a régiónak a 2007-2008-as válságot megelőző kedvező helyzet is. A tíz éven át tartó gazdasági növekedés, a bankrendszer megerősödése, az európai uniós csatlakozás ugyanis lehetővé tette, hogy elkerüljék a mély strukturális reformokat.

A válság előtti boom nyomán merev viszonyok alakultak ki, különösen a munkaerőpiacon. A termelékenység növekedésénél gyorsabb béremelkedések és a helyi devizák felértékelődése erodálta a versenyképességet és növelte a régiós országok folyó fizetési mérlegének hiányát.

Bérek hullámvasúton

Lettországban 85, Észtországban 55, Litvániában 35 százalékkal ugrott meg az egységnyi bérköltség a pénzügyi válság előtt, míg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában csak 10-10 százalékos volt a plusz. Bulgáriában a balti államokéhoz hasonló volt növekedés, mégis ez az ország kínálja a legalacsonyabb havi bért az EU-ban. A 328 eurós fizetés csak 15 százaléka az uniós átlagnak. A régióban átlag a német bérek harmadát fizetik a dolgozóknak, kivéve Szlovéniát, ahol kétharmad ez az arány.

A válság végett vetett a gyors béremelkedésnek, sőt Bulgáriában például 2009-ben két évre befagyasztották a minimálbért, a balti országokban pedig durva bércsökkentésekkel reagáltak a krízisre. Mivel nem akarták feladni devizáik rögzített euróárfolyamát, úgynevezett belső leértékelést hajtottak végre. Ennek eredményeként Észtországban 10, Lettországban 40 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét.

Az elmúlt évek újabb fordulatot hoztak: Bulgáriában például ötödével emelték a minimálbért. Szlovénia és Szlovákia azonban kimarad a jóból, mert az eurózóna tagjai, ezért nem folytatnak önálló monetáris és fiskális politikát, ami korlátozza béremelési lehetőségeiket.

Bóvli munkahelyek

Akárcsak Magyarországon, a régió többi országában is a legképzetlenebb munkaerőn vágott végig a leginkább a válság. Az összeomlást megelőzően jól pörgő építőipar sok munkahelyet teremtett ennek a rétegnek, ami egy csapásra megszűnt. Az elmúlt évek némi javulása ellenére ebben a rétegben különösen magas maradt a munkanélküliség. Magyarország Csehországgal együtt viszonylag jobb helyzetben van, mivel a munkanélküliségi ráta 5-10 százalék között van. Lengyelországban és Szlovéniában 10 százalék felett van ez az arány.

Elvileg a foglalkoztatási gondok nyomán bővülhetett volna a ideiglenes foglalkoztatás, ami megkönnyíti a munkáltatóknak az emberek felvételét és elküldését. Az utóbbi két országban ez így is történt, míg Csehországban, Magyarországon és Észtországban alacsony maradt ez a fajta foglalkoztatás.

Miközben az ideiglenes alkalmazás rugalmasabbá teheti a munkaerőpiacot, torz jelenségekhez is vezethet. Lengyelországban úgynevezett bóvli állások alakultak ki: a munkaszerződéseket havonta megújítják, így a dolgozó után semmiféle tb-járulékot nem kell fizetni.

Nem elég

Ha a GDP nem változik, ám kevesebb ember dolgozik (nagyobb a munkanélküliség), akkor definíciószerűen emelkednie kellene a termelékenységnek (az egy munkaerőre jutó termelési értéknek). A régióban azonban gyorsabban esett a GDP, mint a foglalkoztatás. Ezért Csehországba, Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában romlott a termelékenység. Szlovákiában és Szlovéniában például 2007 és 2012 között hat százalékponttal ugrott meg a munkanélküliségi ráta, miközben két százalékponttal csökkent a termelékenység.

Lengyelországban ugyanakkor a munkanélküliség négy százalékpontos bővülése 1,7 százalékos javulással járt a termelékenységben. A balti országokban – köszönhetően az említett, főként a közalkalmazottakat érintő, a válság idején végrehajtott bércsökkentéseknek – szintén biztatóan javul a termelékenység.

Összességében ahogy csökken a bérkülönbség a nyugat- és a kelet-európai országok között, úgy kell egyre többet tenniük a kelet-közép-európai régió országok kormányainak a termelékenység javításáért. A magasan képzett képzett munkavállalók különösen fontosak a tudásintenzív iparágak becsalogatásához, míg a munkanélkülieknek átképzési programokat kell indítani – tanácsolja a Moody’s.

Forrás: Napi Gazdaság


Szerző: Napi Gazdaság

Forrás: szakszervezetek.hu  

Kategória: Kiemelt hírek

Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.