Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Egységbe tömörül három szakszervezet


Egységes szakszervezeti konföderációt hoz létre három érdekvédelmi szövetség az év végéig – ezt a Városligeti fasorból induló felvonulás után tartott nagygyűlésen jelentette be május elsején a három tömörülés vezetője.

A Kós Károly sétányon felállított színpadon Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Varga László a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és Székely Tamás az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is úgy fogalmazott, ma már másfajta érdekvédelemre van szükség, mint az 1980-as évek végétől működő szakszervezetekben.

Az évek során egyre inkább az elkülönülés és az ellenségeskedés lett jellemző rájuk, amit ki is használt a pártpolitika. Aztán 2010-től gyakorlattá vált, hogy egyes szakszervezeti konföderációk kizárólagos előnyhöz jutnak a kormánynál. Az egységes szakszervezeti konföderációval ez ellen is tiltakoznak. A jövőben közösen lépnek fel a szolidaritásért, az esélyegyenlőségért, a demokráciáért, a hazafiságért, az európaiságért és a pártsemlegességért. A fúzió részleteiről Pataky Péter lapunknak annyit mondott: az előkészületeket megkezdték, de egyelőre semmi sincs kidolgozva. Kérdés például, hogy ki legyen az elnök, és hogyan olvasszák egybe a vagyont.

A szakszervezetek színpadán inkább a tagszervezetek vezetői, illetve munkavállalói beszéltek. A felvonuláshoz ugyanis csaknem 70 szakszervezet csatlakozott. Elhangzott egy Bibó István idézet arról, hogy “demokratának lenni, annyi, mint nem félni”. Ám a Bibó kollégiumból kikerült Fidesz-tagok rosszul értelmezték a mondatot, “így ezzel a hatalommal már csak az erőből lehet tárgyalni” – mondta az egyik szónok. Volt, aki arról beszélt, hogy az új Munka törvénykönyve (Mt.) segít a munkáltatóknak abban, hogy kizsákmányolhassa dolgozóit. Vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjat – jelentett ki egy felszólaló. Más azt említette, hogy a gyárakban akár egy hónapig is folyamatosan kell dolgozni, és a túlóráért egy forintot sem kapnak, majd a következő hónapban, amikor már nincs megrendelés, kényszerszabadságra küldik őket, és csak a minimális alapbért utalják nekik. E kiszámíthatatlanság miatt az érdekvédők követelték, hogy a kormány és a munkáltatók ismerjék el a többműszakos munkarend károsító hatását.

Egy, a kereskedelemben dolgozó felszólaló cselédtörvénynek nevezte az új Mt.-t. Ők csak nagyon ritkán kapnak két, egymás utáni szabadnapot, annak pedig, hogy vasárnap is dolgozniuk kell, a magán- és családi életük látja a kárát – fejtette ki. A dolgozók többsége havi 60-70 ezer forintot kap, miközben az új jogszabály szerint munkaadójuk az ország bármely területére kiküldheti őket. A bölcsődei dolgozók képviselője arról beszélt, hogy ők 24 évig ugyanannyi pénzért, bruttó 114 ezer forintért dolgoznak, csak a 25. év után nő a bérük. Náluk a hó vége 10-én kezdődik, akkora ugyanis elfogy a pénzük: “Nem akarok arra gondolni, hogy el kell hagynom az országot, de a kormány erre kényszerít”. Elhangzott az is: miközben a magyarok többet dolgoznak, mint más európai munkavállaló, negyedével kevesebbet keresnek.

A felvonuló tömeg ugyan lelkesen tapsolt és kerepelt a szövegek után, ám a nagygyűlés végére már inkább csak a nők maradtak a Kós Károly sétányon. A férfiak számára a munkavállalókért folytatott harcnál erősebb vonzerőt jelentett a sör, így, a közös májusfa állítására már csak kevesen mentek el a napozórétre. Ekkorra már a gyerekek is elvesztették türelmüket, ők csavaros fagyit, vagy vattacukrot követeltek.

Gaskó újratárgyalná a sztrájktörvényt

Mint már évek óta, az idén is külön ünnepelt a Liga konföderáció és annak elnöke.

Az Orbán Viktorral – a többiektől eltérően – gyakran tárgyaló Gaskó István kifejtette: újra kell tárgyalni a tavaly júliusban hatályba lépett Mt.-t, mert abban 250 olyan rendelkezés van, amely hátrányos a munkavállalókra. Hozzátette: tárgyalóasztalhoz hívják a kormányt és a munkaadókat, akikkel szeptemberben el akarják kezdeni az egyeztetést, hogy a módosítások 2014. január elsejétől hatályba léphessenek. Követelik a sztrájktörvény módosítását is, hogy az – ellentétben a mostani helyzettel – ne tegye lehetetlenné a sztrájkjog gyakorlását.

Gaskó szerint amúgy az idei május elsején sincs sok ok az ünneplésre, mert a munkavállalók számára az elmúlt év kedvezőtlenül alakult. Az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok együttműködését az elnök elfogadhatatlannak nevezte – igaz, a Ligát nem is invitálták a szövetségbe.


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.