Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Gombhoz varrják a kabátot Orbánék


Várhatóan egyetlen ember, Orbán Viktor dönthet arról a jövőben, melyik közalkalmazott dolgozhat majd a nyugdíjkorhatár elérése után is. A parlament múlt hétfőn kimondta, hogy a közszférában a jövő év közepétől egyszerre nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést, de mert a kormány rájött, milyen lehetetlen helyzetet okozna ez például az egészségügyben, a miniszterelnök egyéni elbírálást ígért. Az pedig egy fideszes elszólásából derült ki, hogy a kivételezetteket maga a kormányfő fogja kiválasztani.

A Fidesztől mindenesetre nem áll távol a személyre szabott jogalkotás.
Orbán Viktor “kegyeltjeit” nem érinti jövőre a nyugdíjmoratórium. Legalábbis ez derült ki az Idősügyi Tanács múlt heti ülésén, ahol a fideszes Iván László azt mondta: a kiválasztott közalkalmazottak “70 éves korukig maradhatnak, ha a miniszterelnök kivételezetten, vagy nem kivételezetten, de megadja a lehetőséget.”

A téli ülésszak utolsó napján a parlament elfogadta, hogy az állami szférában dolgozók – a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai – a jövő év közepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyszerre. Másnapra azonban a kormány rájött, hogy milyen kritikus helyzetet eredményez például az egészségügyben, ha a közalkalmazottak kényszernyugdíjazása mellett az új jogszabály is hatályba lép, ezért a miniszterelnök megígérte: azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában utánpótlásgondok vannak, mentesülhetnek a nyugdíj-moratórium alól. Kijelentette: a “kettős juttatást”, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük. Azt ugyan hivatalosan még nem mondták ki, hogy a mentesítő egyedi engedélyt a kormányfő adja majd meg. Szócska Miklós államtitkár annyit mondott, hogy a konkrétumok kidolgozása a következő hónapokra marad. Előfordulhat azonban, hogy végül megszületik a “lex Orbán”, amiben a kivételezés jogát a miniszterelnök hivatalosan is megkapja. A Fidesztől ugyanis nem áll távol a személyre szabott jogalkotás.

Lehet kicsivel kevesebb is

Legutóbb december 17-én történt meg, hogy a gombhoz varrta a kabátot a kormány: akkor hirdették ki a Magyar Közlönyben, hogy Orbán 5 évről 3 évre csökkentette a Magyar Államkincstár elnöke számára korábban kötelezően elvárt közigazgatási gyakorlatot, vezetői tapasztalatot. Ez kellett ahhoz, hogy december 15-től Kandrács Csaba vezethesse az államkincstárat. A kormányrendeletből azonban az is kikerült, hogy “a Kincstár elnökhelyettesévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és legalább hároméves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki”.
A második Orbán-kormány megalakulása óta számos olyan törvényt hozott, amelyek a közbeszédben “lexekként” híresültek el. Az Államkincstár elnökének mostani kinevezéséhez hasonló trükkre volt szükség, amikor 2010 nyarán a Simicska Lajos bizalmi emberének tekintett Vida Ildikót akarta a Fidesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére állítani. A jelöltnek ott is ötéves vezetői gyakorlattal kellett rendelkeznie, ráadásul csak a kiemelkedő szakmai tekintélynek örvendő személyek jöhettek szóba, ám mert Vida ezeknek nem felelt meg, Matolcsy György módosította a vonatkozó kormányrendeletet: feltételként maradt a szakirányú felsőfokú végzettség.

Kivételpéldák
– Lex Szalai: alkotmánymódo-sítással az alaptörvénybe rögzített rendeletalkotási joggal ruházták fel Szalai Annamáriát, a médiahatóság kilenc évre megválasztott elnökét

– Lex főispán: a képviselői összeférhetetlenséget gyengítő javaslat szerint képviselők is lehetnek közigazgatási szerv alkalmazottai, ha kormánymegbízottként dolgoznak

– Lex West Balkán: a tűzvédelmi törvényt a szórakozóhelyen történt diszkótragédia nyomán módosították – a nemes szándék egyesek szerint a piac “újrafelosztását” segítette

– Lex turul: ez Pokorni Zoltán polgármester javaslatára – szakítva az évtizedes gyakorlattal – a főváros helyett a kerületi önkormányzathoz utalta a helyi műalkotásokról szóló döntést

– Lex Mal: ez alapján rendelte el a kormány az iszapkatasztrófában érintett magáncég állami felügyelet és irányítás alá vonását – teljes körű betekintéssel a gazdálkodásába

– Lex Felcsút: a Felcsúton elvesztett önkormányzati választás után hozott szabályozás alapján összeférhetetlenségre hivatkozva menesztették a független polgármestert

– Lex CBA: a legnagyobbak között számon tartott hazai üzletlánc, a Fidesz-kampányt is támogató CBA – valamint a Coop is – a különadó elenyésző hányadát kell csak fizesse

– Lex semmisségi: a független igazságszolgáltatásba vetett hitet rombolja, hogy ez alapján a 2006 őszi zavargások bírósági ítéletek semmisek, ha azok rendőri vallomáson alapulnak

– Lex Esztergom: kormányhivatal ezentúl beleszólhat bármely helyi, politikai konszenzushiány miatt működésképtelenné vált önkormányzat belügyeibe, és a választott polgármester helyett gyakorolhatj a rendeletalkotási jogot

Baranyay László úgy lett 2010-ben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója, hogy kinevezése előtt lemondott a Magyar Nemzeti Bankban betöltött felügyelőbizottsági tagságról. Csakhogy az MNB-re vonatkozó törvény szerint a jegybank felügyelő bizottságának tagjai a mandátumuk megszűnése utáni hat hónapban más pénzügyi intézményben nem juthattak vezető tisztséghez. Bár az új kormány először módosítani akarta a jegybanktörvényt, végül – mert a módosítást egyeztetésre el kellett volna küldeni az MNB-nek, sőt az Európai Központi Banknak is véleményezési joga lett volna – egyszerűen felülírták az összeférhetetlenségi szabályt.

Később majdnem saját dugájába dőlt a Fidesz, amikor az egyik alkotmánymódosító javaslatukkal saját emberüket, Borkai Zsoltot is kizárták volna a polgármesteri székért indulók köréből. A javaslat ugyanis a leszerelés utáni öt évig nem engedélyezte volna, hogy a hivatásos állomány egykori tagjai a választásokon elinduljanak. Borkai azonban 2006-ban, azaz csak négy évvel korábban szerelt le, addig alezredesi rangban az egyik katonai szakközépiskolát igazgatta. A megváltoztatott módosító javaslat már csak három évet ír elő, így a Fidesz országgyűlési képviselője elindulhatott az önkormányzati választáson és nyert, így Győr polgármestere lett.

Sokakat posztjukra segítettek

A “lex Polt” a legfőbb ügyészt bebetonozta pozíciójába. A Ház 2010 novemberében úgy módosította az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvényt, hogy Polt Péternek ne kelljen 62 éves korában nyugdíjba menni, majd mandátumát hat évről kilencre emelték. A Fidesz ráadásul a legfőbb ügyész megválasztását kétharmados parlamenti többséghez kötötte. Alkotmánymódosítással a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát is megszüntették, így a képviselők már csak kérdést intézhetnek az ügyészi szervezet vezetőjéhez.

Amikor a kormányoldal a “pofátlan” végkielégítéseket terhelő, öt évre visszamenőlegesen kivethető 98 százalékos különadóról döntött, nem figyelt arra, hogy Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2004-ben kirúgott vezetője is bukott volna vagy százmilliót, mert ezt a pénzt 2007-ben ítélte meg neki a munkaügyi bíróság. A kétharmad ezért gyorsan törvénybe foglalta, hogy a 2005 előtt állami cégektől elbocsátottaknak nem kell különadót fizetniük, ha a végkielégítésről a bíróság később döntött.

Életkor nem akadály

Szapáry Györgyöt az addig érvényes jogszabály szerint 72 évesen nem nevezhették volna ki washingtoni nagykövetnek, pedig Orbán jutalmazni akarta egykori gazdasági főtanácsadóját. A Ház azonban a kormányfő segítségére sietett és a fideszes Balla Mihálynak, a külügyi bizottságnak elnökének javaslatára engedelmesen megváltoztatta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely életkori korhatárként 70 évet jelölt meg. A megszavazott indítvány kivételt tesz a külképviseleti vezetők esetében: “a miniszterelnök felmentést adhat, ha a kormánytisztviselői kinevezés a külszolgálathoz kapcsolódó képviselet-vezetői megbízáshoz szükséges”. Az indokolás szerint a nemzetközi diplomáciai gyakorlathoz igazodóan, kiemelkedő érdek, hogy a magyar állam képviseletét olyan misszióvezetők lássák el, akik jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek, és kiemelkedő munkásságukkal kimagasló érdemeket szereztek a magyar államnak. Szapáry György már a bizottsági meghallgatást követő héten elfoglalta állomáshelyét.

A “lex Járai” azt tette lehetővé, hogy az amúgy több tisztséget is betöltő Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, az MNB felügyelőbizottsági elnökeként jóval több tiszteletdíjat kapjon a törvényben előírtnál. Amikor ugyanis a kormány az Európai Unióval szembeszegülve, az MNB elnökének fizetését kétmillió forintra csökkentette, a felügyelőbizottsági elnök tiszteletdíját is le kellett volna vinni. Az akkor hatályos szabály szerint ugyanis, a felügyelőbizottsági elnök fizetése a mindenkori elnöki bér 15 százaléka, azaz 300 ezer forint lett volna. Egy héttel a kinevezések után azonban Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke módosító javaslatot nyújtott be, melynek értelmében “a felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 1 millió 200 ezer forint.” Az indokolás szerint “mindenkinek joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének”.

Domokos László számára szintén a személyre szabott jogalkotás tette lehetővé, hogy az Állami Számvevőszék elnökeként a gyakorlatilag felszámolt Költségvetési Tanács helyébe lépő új testület tagja legyen. Ez addig az összeférhetetlenség miatt nem történhetett meg. Az ÁSZ elnökké megválasztásáig fideszes képviselőnek azonban sok mindent lehetővé akart tenni a kormány, ezért nyújtották be még a 2011-es költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezethez azt a javaslatot, amely lehetővé tette, hogy Domokos is az új, három tagú testületben dolgozzon.

A Fidesz többször is megtette, hogy az összeférhetetlenségi szabályok enyhítésével valakit hivatalba segített, másokat viszont megbüntetett. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ez utóbbiak közé tartozott, részben azért, mert az új alaptörvényt folyamatosan bírálta, majd szót emelt az igazságügyi reformcsomag, illetve a bírák kötelező nyugdíjazása ellen, sőt azt az Uniónak küldött nyílt levelet is aláírta, amelyben “a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek” nevezte a Fidesz törvénytervezetét. A korábbi főbírónak azért kellett mennie, mert a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává nevezték át, és jogszabályban mondták ki azt, hogy az elnök megbízatása 2011 végén lejárt. Baka most korábbi munkahelyén, a strasbourgi emberi jogi bíróságon keresi az igazát.



Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.