Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Káosz a nyugdíjak körül


Noha július 1-e óta nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést a közszférában dolgozók, a munkát választók egy részének kérelmét még mindig nem dolgozták fel – ismerte el lapunknak a szaktárca. Így nem tudni, hogy pontosan hányan szeretnének továbbra is dolgozni, és arra sincs válasz, mi van azokkal, akik abban reménykednek, hogy szükség van rájuk a munkahelyükön, így lemondtak a nyugdíjukról, majd kiderül, hogy nem támogatják a kérelmüket.

Annak ellenére, hogy július 1-e óta egyetlen közalkalmazott vagy köztisztviselő sem kaphat egyszerre nyugdíjat és bért, sok igényt még fel sem dolgozott a kormány. Azt, hogy mennyi kérelemmel maradtak el, nem tudni, így arról sincs összesítés, hogy a különböző ágazatokban, például az oktatás vagy az egészségügy területén hány munkavállalóval lesz majd kevesebb.

 

 

A Fidesz kabinet tavaly év végén tette közzé azt a határozatát, amely kimondta, meg kell szüntetni a nyugdíjas korú közalkalmazottak és kormányzati dolgozók jogviszonyát, és az álláshelyük sem maradhat meg. Később némileg enyhítettek a szigoron, de csak egyes ágazatokban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) tájékoztatása szerint a tárcánál és az államtitkárságokon a március 31-ig beérkezett adatokat dolgozták fel eddig, az azóta érkezettek igények feldolgozása folyamatban van. Így nem tudni pontosan, hányan érintettek a kényszernyugdíjazásban, kik szeretnének dolgozni, és mi lesz a sorsuk azoknak, akik a munkát választották, így lemondtak a nyugdíjról, de esetleg mégsem dolgozhatnak tovább. Arra sincs válasz, mikorra végeznek a munkával.

Doncsev András, az EMMI parlamenti államtitkára múlt héten Pál Béla szocialista képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta, az úgynevezett kettős ellátás tilalmának hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítésre jogosultak. Ennek biztosítására a munkáltatók támogatást igényelhetnek, a júliusig beérkezett összes igénylést elbírálták. Kérdés azonban, mi alapján érkeztek be a munkáltatói igények és azokat hogyan bírálták el, ha a minisztériumban a legutolsó adat március végi, a többit pedig még nem dolgozták fel.

A számok vélhetően napról napra változnak, legalábbis ezt bizonyítja, hogy az EMMI szerint a továbbfoglalkoztatási kérelmek száma az egészségügyben 1906, a támogatott kérelem 1848, a nem támogatott kérelem pedig 58. Doncsev András viszont más adatokról számolt be, ő pénteken azt mondta, mostanáig 1888 ember továbbfoglalkoztatását támogatták az egészségügyben, 497 kérelem elbírálását pedig még nem fejezték be. Vélhetően más területen is hasonlóan kaotikus a helyzet, igaz, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke egy másik, szerinte sokkal nagyobb problémát vetett fel. Mint mondta, az oktatás területén aki csak tehette, elment nyugdíjba.

Egy olyan kollégát említett példaként, aki 40 évig oktatta a gyerekeket. Ugyan januárban nyugdíjba mehetett volna, de ezt a tanévet még befejezte, majd elköszönt. Ennek pedig az az oka – mondta -, hogy a fizetése soha nem volt olyan magas, mint amennyit nyugdíjként megállapítottak neki. A helyére viszont nem vehet fel senkit az iskola, hiszen a kormány így döntött. A legnagyobb baj tehát az, hogy a nyugdíjba vonulók álláshelyét megszüntetik, így szinte biztos, hogy nem lesz minden szakra elég oktató, és az is egyértelmű, hogy a pályakezdők nem tudnak majd elhelyezkedni.

Ezzel a problémával a minisztériumban is tisztában vannak még akkor is, ha hallgatnak róla – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Doncsev szerint ugyanakkor például az egészségügyben minden rendben van, a “jelenlegi jogszabályi környezet képes biztosítani a biztonságos betegellátást”.


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.