Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Kirúghatnak lájkolás miatt?


A közösségi média és a munkajog kapcsolata
Több magyarországi munkajogi perben használtak már fel adatokat a Facebookról, de a magyar joggyakorlat feladata a jövőben, hogy például eldöntse azt, mi számít véleménynek a közösségi médiában és mely vélemény alkalmas arra, hogy a munkáltató megítélését negatívan befolyásolja – hangzott el egy szakmai rendezvényen, melyről a HVG számolt be.
A közösségi média és a munkajog kapcsolatáról tartott üzleti reggelit HR-szakembereknek a Gide Loyrette Nouel – d’Ornano ügyvédi iroda és a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvényen körüljárták a közösségi média munkahelyi használatával kapcsolatos adatvédelmi és munkajogi kérdéseket, illetve számos külföldi és magyar jogeseten keresztül rávilágítottak néhány jogalkalmazási érdekességre is. .

Felhasználhatja-e a munkáltató a pályázó közösségi oldalakon elérhető adatait munkainterjú előtt vagy annak során? Ez az a kérdés, amire a szervezők szerint minden HR szakember tudni szeretné a választ.A rendezvényen Bende Máté kommunikációs szakember összefoglalta, hogy mit tekinthetünk közösségi médiának és hogyan is kapcsolódik a munkajoghoz, majd Ruppl Klaudia ügyvédjelölt előadásában kifejtette, hogy elsődlegesen a pályázó felhasználói fiókjának adatvédelmi beállításait kell vizsgálni.Az, hogy ki férhet hozzá a leendő munkavállaló a személyes adataihoz, melyek ezek az adatok, és milyen módon ismeri meg ezeket a pályáztató, mind befolyásolhatja a kiinduló kérdésre adott választ. Egy 2010-es angol felmérés adatai kimutatták, hogy jóllehet a pályázók 60 százaléka méltánytalannak tartaná, ha a leendő munkáltató ellenőrizné online profilját, és adott esetben emiatt utasítanák el egy állásinterjún, 30 százalékuk mégis elismeri, hogy a munkáltató valós képet kap a munkavállalókról a közösségi oldalakon létrehozott  adatlapjuk alapján.

Érdekes kérdést vet fel a munkaviszony fennállása során a munkavállaló által a közösségi oldalakon kiépített kapcsolati háló, valamint az ezekből származtatott kapcsolati adatok jogi sorsának alakulása a munkaviszony megszűnését követően. Bár magyar jogeset még nem született a témában, de kiderült, hogy a külföldi jogalkalmazás sem egységes annak megítélésében, hogy például a LinkedInen gyűjtött kapcsolatok tulajdonjoga kit illet: a munkavállalót, avagy a munkáltatót.

„A munkajogi problémák alapvetően a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató jogos gazdasági érdeke közti szembenállásból fakadnak” – mondta a rendezvényen Párkányi Rita ügyvéd. A magyar joggyakorlat feladata a jövőben, hogy eldöntse, mi számít véleménynek a közösségi médiában és mely vélemény alkalmas arra, hogy a munkáltató megítélését negatívan befolyásolja.

Mindennapi példával élve, ha lájkolunk egy bejegyzést vagy egy oldalt a Facebookon, az véleménynyilvánításnak számít? Amennyiben igen, képes-e ez a cselekedet sérteni vagy veszélyeztetni a munkáltató érdekeit? Valószínűleg nem jutunk el Magyarországon az Egyesült Államokban tapasztalható meglehetősen szigorú megítéléshez, ahol egy fiatal nőnek azért szűnt meg a munkaviszonya az iskolával, ahol tanárként dolgozott, mert egy nyaraláson készült fényképén sörös és borospoharat tart a kezében, és ezt a képet a Facebookra is feltöltötte.

Bármennyire óvatos is a munkavállaló, előfordulhat, hogy peres üggyé alakul egy jogvita, legyen az büntető, polgári vagy munkajogi per. „A közösségi médiában megjelenő adat – például egy fénykép – lehet bizonyítandó tény, de lehet bizonyíték is” – mondta Gera Dániel ügyvéd.

Több magyarországi munkajogi perben használtak már fel adatokat a Facebookról, egy esetben a munkahelyi balesetből származó tartós egészségromlásából eredő kárért perelő munkavállalóról aktív sporttevékenységek végzése közben készült fényképek bizonyították a betegség hiányát. Mivel a szabad bizonyítás elve érvényesül a magyar joggyakorlatban, ezért a bíróság hatáskörébe tartozik eldönteni, figyelembe veszi-e az ilyen jellegű bizonyítékokat.

„Az Egyesült Államokban a nagyvállalatok nagy részénél van érvényben közösségi média szabályzat, és ezen szabályzatok több mint 20 százaléka tiltja a munkavállalónak, hogy a munkahelyéről beszéljen ezeken a fórumokon. Mégsem ez az elsődleges megoldás” – foglalta össze a tanulságokat Csengery Levente, a Gide Loyrette Nouel munkajogi csoportjának vezetője.

Egy szervezet tilthatja és tűrheti a munkavállaló social media-használatát, de akár támogathatja is. A támogatás nem csak azért előnyös, mert felmérések szerint növeli a produktivitást, ha nincs tiltva a közösségi média használat, vagy mert egy tiltás az okostelefonok korában teljesen eredménytelen lenne.

Az ok jóval egyszerűbb, ha a munkavállaló tisztában van a Facebook vagy a Twitter veszélyeivel, továbbá a cég érdekeivel, és magáénak érzi a vállalati értékeket, akkor ez a leghatékonyabb megelőzési módja egy kommunikációs katasztrófának. Természetesen egy logikusan felépített, minden munkavállaló számára elfogadható és megismerhető szabályzatra minden szervezetnek szüksége lehet, hiszen „a prevenció mindig olcsóbb, mint a restitució”.

Forrás: HVG


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.