Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Nyugdíjmizéria: ezt is tudnod kell a számolgatáshoz


A jövőben sem számít nyugdíjjogosultsági időnek a hozzátartozók gondozásáért megállapított ápolási díj folyósításának ideje, azt továbbra is csak szolgálati időként lehet figyelembe venni – egyértelműsítette a Pénzcentrum.hu érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). Nemcsak az állampolgárok, hanem a politikusok fejében is keveredik a szolgálati és a jogosultsági idő fogalma, márpedig minden jogosultsági idő szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő jogosultsági idő.

Tavaly január 1-jétől életkoruktól függetlenül öregségi teljes nyugdíjat kaphatnak azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Sokakban reményt kelthetett az a múlt pénteken a különböző médiumokban, így a Pénzcentrum.hu-n is megjelent MTI-hír, amely arról szólt, hogy szolgálati időnek minősül a hozzátartozók ápolási díjának folyósítási ideje a 40 évet ledolgozó nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának megállapításánál. A hír megfogalmazásából nem derült ki egyértelműen, hogy valójában semmi újdonságról nincs szó, az EMMI lényegében a jelenleg hatályos szabályokat ismertette egy kormánypárti parlamenti képviselő írásbeli kérdésére reagálva.

A minisztérium a Pénzcentrum.hu érdeklődésére közölte, hogy a tárca tényszerű válaszlevele indokolatlanul hírré emelkedett, több félreérthető magyarázattal kibővítve. A válaszlevélben az EMMI megerősítette azt a tényt, hogy az ápolási díj kérdésében jogszabály-változás nem történt. Semmi újdonság nincs abban, hogy az ápolási díj folyósítási időtartama szolgálati időnek számít, mivel eddig is annak számított. Az öregségi teljes nyugdíj megállapításakor a 40 évnyi jogosultsági időn van a hangsúly, amelybe viszont csak a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj számít bele, a hozzátartozóról való gondoskodás ellentételezéseként kapott juttatás ideje már nem.

Előzmények

Erdős Norbert, a Fidesz országgyűlési képviselője, Békés megyei kormánymegbízott korábbi választópolgári megkeresésekre hivatkozva Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult azzal a kérdéssel, hogy “Lehetségessé válhat-e a főfoglalkozásként a beteg szülő ápolásával töltött idő beszámítása a nők előrehozott nyugdíjához szükséges 40 éves szolgálati időbe?”

A kérdés megfogalmazása pontatlan és félreérthető. A beadványból ugyanis kiderül, a képviselő valójában nem azt szeretné megtudni, hogy szolgálati időnek minősül-e a hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj folyósításának ideje, hanem, hogy azt a jövőben el kívánja-e ismerni jogosultsági időnek a kormány. Nem csoda, ha az állampolgárok számára sem egyértelmű, milyen feltételeknek kell megfelelniük.

Szolgálati idő – jogosultsági idő: mi a különbség?

Szolgálati időnek számít alapesetben az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Szolgálati időként kell figyelembe venni viszont emellett

– a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt
– a táppénz (betegszabadság) – ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették

A jogosultsági idő azonban ennél sokkal szűkebbre szabott. A szolgálati időnek minősülő időtartamok közül – a kereső tevékenységgel járó, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony – mellett csak a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban, valamint a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő számít jogosultsági időnek. Vagyis a hatályos jogszabály szerint a hozzátartozó gondozásáért megállapított ápolási díj folyósításának ideje nem számít jogosultsági időnek.

A törvény szerint az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséhez nem elég, ha valakinek 40 év szolgálati ideje van, ahhoz ugyanis 40 év jogosultsági idő szükséges. További feltétel ráadásul, hogy a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 évnyi keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szolgálati idővel kell rendelkezni. Ha valaki súlyosan fogyatékos vérszerinti vagy örökbefogadott gyermek gondozása címén ápolási díjban részesült, akkor 30 év az elvárás.

A jogosultsági feltételként meghatározott 32, illetve 30 év egy évvel csökken, ha az igénylő a saját háztartásában öt gyermeket nevelt. Minden további gyermek után egy-egy, legfeljebb hét évvel csökken az elvárás. Az a gyermek számít saját háztartásban neveltnek, aki az ápolási díjra jogosulttal életvitelszerűen együtt élt, és annak gondozásából legfeljebb csak napközbeni időszakban került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.

A kormánypárti képviselő kanosszajárása

Erdős Norbert először tavaly decemberben Réthelyi Miklós, volt nemzeti erőforrás miniszternek (az emberi erőforrás miniszter elődjének) tette fel a kérdést, hogy “Lehetségessé válhat-e a szülő ápolási idejének beszámítása a nők előrehozott nyugdíjához szükséges 40 éves szolgálati időbe?”. Egy békési választópolgár fordult a képviselőhöz azt kifogásolva, hogy a szolgálati idejébe nem számít bele a beteg édesanyja gondozására fordított idő, amelyre ápolási díjat kapott. Az érintett nő első munkaügyi jogviszonya még a hetvenes évek elején kezdődött. Azóta kétszer volt gyesen, amely időt leszámítva folyamatosan dolgozott. Beteg édesanyját a kilencvenes évek elején két ciklusban is ápolta, ami együtt 10 hónapig tartott. Ha ez az idő beszámítana a szolgálati idejébe, akkor 2013. szeptember 1-től nyugdíjas lehetne, ellenkező esetben csak 10 hónappal később, 2014 májusától.

A képviselő azzal indokolta kezdeményezését, hogy nem lenne jó, ha vállalhatatlan döntésre kényszerülnének a nők. Ha gondozzák beteg szülőjüket ahelyett, hogy dolgoznának, akkor hátrányt szenvedhetnek másokhoz képest. Ha pedig nem akarják elszenvedni ezt a hátrányt, azaz azt, hogy csak jóval később mehessenek nyugdíjba, akkor magára kell hagyniuk beteggé vált szülőjüket.

Réthelyi Miklós idén január közepén az írásbeli parlamenti kérdésre egyértelműen leszögezte: az ápolási díj, illetve a megállapodás alapján történt járulékfizetési idő csak szolgálati időt jelent, jogosultsági időt nem. Így a nők 40 év jogosultsági idő alapján igénybe vehető, korhatár előtti nyugellátásához előírt időbe az említett időtartamok nem számíthatók be. Ennek az az oka, hogy a “nők 40” konstrukció korhatárfeltétel nélküli nyugdíjba vonulást tesz lehetővé. Ez olyan jelentős kedvezmény, amelyet hosszú, munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni.

Erdős Norbert idén május végén megismételte a kérdését, most már Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek címezve. A képviselő beadványában a panaszos választópolgár által feltett kérdésre helyezi a hangsúlyt: vajon hová vezet, ha a felnövő generáció azt látja, hogy aki beteg és idős, az már csak kolonc a család nyakán? A fideszes képviselő egyetért a békési nő felvetésével, hogy ha nem is a teljes időt, de időarányosan mégis figyelembe kellene venni a betegágy mellett eltöltött szolgálatot. Ez a kérdés sokak számára életszerű problémát jelent, hiszen amellett, hogy a betegápolás erkölcsi kötelesség, ezzel egy időben komoly helytállást követelő feladat is.

Véleményével azonban Balog Zoltánt sem sikerült meghatnia a képviselőnek. A miniszter válaszában hangsúlyozta: “a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvetően biztosítási elvre épül, amely mellett szolidaritási elemek is jelen vannak. Ezek azonban csak olyan mértékben érvényesülhetnek, amely a nyugdíjrendszer egyensúlyát és a jogosultság járulékfizetésen alapuló jellegét nem gyengíti”. Megismételte elődjének válaszát, miszerint a nők 40 év jogosultsági idő alapján megállapítható nyugdíja jelentős kedvezményt tartalmaz, mert korhatárra tekintet nélkül teszi lehetővé a nyugdíjba vonulást egy olyan rendszerben, amelynek alapvető jogosultsági feltétele az előírt nyugdíjkorhatár betöltése. A “nők 40” folyósítási időtartama lényegesen hosszabb, mint a korhatáron igénybe vett nyugdíjé. Emiatt sem számítható be a szociális transzfer ideje a jogosultsági időbe.

A kedvezményt az jelenti a hozzátartozóik gondozásáért ápolási díjban részesülők számára, hogy a juttatás összegét a munkajövedelmek átlagával ismerik el a nyugdíj összegében. Az ápolási díj összege tehát nem csökkenti a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet, s ily módon a nyugdíj összegét sem. A törvény szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ. Vagyis a miniszter egyértelművé tette, hogy a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint nem számít nyugdíjjogosultsági időnek a hozzátartozók gondozásáért megállapított ápolási díj folyósításának ideje, azt továbbra is csak szolgálati időként lehet figyelembe venni.

Balog Zoltán ellenben az érdemi kérdésre nem válaszolt, mely szerint “lehetségessé válhat-e a főfoglalkozásként a beteg szülő ápolásával töltött idő beszámítása a nők előrehozott nyugdíjához szükséges 40 éves szolgálati időbe?”

Erdős Norbert a miniszterhez intézett parlamenti kérdését szó szerint (helyesírási hibák javítása nélkül – a szerk.) a következő mondatokkal zárja: “Kérem, hogy keressük közösen és lehetőleg mindannyian, annak a megoldását, hogy akár már a 2013-as költségvetési évtől kezdve, a mostaninál nagyobb megbecsülést kaphassanak az átmenetileg főfoglalkozásúként, a betegágyak mellett szolgálatot vállaló családtagok. Tudja, elsősorban azért mert ide többet kell adni, és elvenni onnan, ahol könnyebben zajlik az élet”.


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.