Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Orbán kegyelmén múlik a sorsuk


Két hetük maradt a nyugdíjas közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek arra, hogy eldöntsék, dolgozni szeretnének, vagy inkább nyugdíjba vonulnak. Egy december végi kormányhatározat ugyanis január 31-ig adott időt nekik, illetve munkaadójuknak, hogy döntsenek, július 1-től melyiket választják. Vannak azonban kivételek, az engedélyt a kormány, sőt, valószínűleg maga Orbán Viktor adja meg.

Az már kiderült, az orvosoknál súlyos szakemberhiány lehet a következmény, de a pedagógusok körében is hasonló a helyzet.

Napokon belül 65 éves lesz. “Félállásban tanítok, ami 11 fizetett órát jelent, 5 órát pedig grátisz tartok órarendbe beiktatva. Mellette szakkörök, tudományos kutatómunka diákkörösöknek, kísérleti eszközgyártás a kollégáknak. Szintén ingyenes szolgáltatásom. A december 29-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat ezt a továbbiakban megtiltja. Ha jól értem.” Ezt írta levelében a MOL Mesterem Díjával kitüntetett fizikatanár, miután a kormány kihirdette “a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai” elveit. A pedagógus sorstársaival szeretne egyeztetni, mondván: “együtt talán könnyebben találunk megoldást”.

 

 

A kormány döntése szerint július 1-től az állami szférában dolgozók nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyszerre, vagyis kényszernyugdíjazzák őket, igaz, személyre szabott kormánydöntéssel mentesülhetnek. Már a tervek tavalyi bejelentésekor hangsúlyozták, hogy a főszabály alól több ágazatban kivételt tennének, Matolcsy György azt mondta: “az egészségügy területén, vagy a felsőoktatásban a működőképesség fenntartásához fontos, hogy a 62 év feletti munkavállalók meghatározó része továbbra is munkában maradjon”. Ezt decemberben a kormányfő is megerősítette, Orbán Viktor az Idősügyi Tanács ülésén azt mondta, azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak, mentesülhetnek a nyugdíj-moratórium alól.

Nem így lett. A Magyar Közlönyben kihirdetett kormányhatározat szerint ” a határozat nem vonatkozik a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottakra.” Az orvosokról szó sem esik. A szocialisták éppen arra hívták fel a figyelmet, hogy a háziorvosok 70 százaléka 50 év feletti, mintegy 800 háziorvos már betöltötte a 70. életévét, jelenleg 171 üres praxis van. A szakmai szervezetek levélben tiltakoztak, Szócska Miklós államtitkár erre a hétre ígért egyeztetést. Úgy tudni, a találkozóra ma kerül sor, a változtatás 7000 orvost, ötezer ápolót és több száz közalkalmazottként dolgozó háziorvost érintene. Az InfoRádió úgy tudja, egyes szakmai szervezetek azt javasolják majd, hogy az egészségügyben 70 év legyen az a korhatár, ameddig nyugdíjasként biztosan dolgozni lehetne. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László is megszólalt, szerinte a kabinet már meg is szegte a sztrájktárgyalásokon tett egyik ígéretét, miszerint a közoktatás kivételt képez majd a közszférában bevezetett kényszernyugdíjazás alól, azaz bizonyos feltételek esetén továbbra is dolgozhatnak majd a pedagógusok.

A Közlönyből kiderült, a “bizonyos” feltételek az egyéni, személyre szóló engedélyt jelentik. A kormányrendelet szerint “ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthet” másképp. Ám nem elég, hogy a munkáltatónak minden egyes esetben külön kell kérelmezni a kormány engedélyét, a kérelem megtételére maga a munkavállaló jogosult. Ha a munkáltató a munkavállaló kérelmével egyetért, nyolc napja van arra, hogy továbbadja azt az illetékes miniszternek. Arról ugyan nincs konkrét dátum, hogy munkavállalónak meddig kell jeleznie, ha tovább szeretne dolgozni. Így csak találgatni lehet, hogy elegendő-e, ha január 31-éig a miniszterig eljut az igénye, hiszen a tárcavezetőknek eddig kell intézkedni a jogviszony megszüntetéséről. Így – ha csak a munkanapokat vesszük figyelembe – legkésőbb január 21-én oda kell adnia a munkáltatónak a kérelmeket.

A miniszternek újabb nyolc napja van arra, hogy továbbadja a kérelmet Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak, akinek ismét nyolc napja van arra, hogy a kormány elé terjessze. A kormány magának nem határozott meg időt a döntésre, ám ha meghozta azt, akkor a Miniszterelnökséget vezető államtitkár öt napon belül tájékoztatni köteles a minisztert, aki újabb öt napon belül tájékoztatni köteles a munkáltatót arról, mi a kabinet véleménye a munkavállaló mentességi kérelméről. Kérdés, hogy az esetlegesen több tízezer kérvényt hogyan és mikorra tudná átnézni a kormány, vagy a miniszterelnök.

Szabó Máté azonnal jelezte: súlyos alkotmányos aggályokat vet fel a kötelező nyugdíjazásról szóló szabályozás. Az ombudsman úgy vélte, a törvényt haladéktalanul újra kellene gondolni, mivel a jogalkotó alkotmányos indok nélkül, pusztán költséghatékonysági szempontok miatt korlátozza a társadalom számára kiemelten fontos szakmákban dolgozók munkavállalási lehetőségeit. A szabályok ilyen átalakítása oda vezethet, hogy egyes speciális szakismereteket igénylő közintézményekben, így egyes közoktatási, egészségügyi és igazságszolgáltatási intézményekben az állampolgárok nem részesülhetnek a haladéktalanul szükséges, szakmailag indokolt, legmagasabb szintű ellátásban. Az egészségügyi ellátórendszer, valamint a közoktatási intézmények jelenleg is szakemberhiánnyal küzdenek – közölte Szabó Máté.

Az MSZP is tiltakozott. Az ellenzéki párt úgy fogalmazott, Orbán lett az ország HR-ese. Miközben a teljes egészségügyi ellátórendszert teszi hidegre a kormány a kényszernyugdíjazásokkal, a kormánypárti nyugdíjas korú politikusok pofátlanul veszik fel az alapbérük mellett a nyugdíjakat is. A kényszernyugdíjazás “beteges” ötlete csak a politikusokra nem vonatkozna, míg az orvosokat hazaküldi, és a betegeket gyógyítatlanul hagyja, közben az idős fideszes törvényhozók munka mellett megkapják a nyugdíjukat is. Nincs olyan ország – talán néhány afrikai diktatúra kivételével – ahol a miniszterelnök dönt minden egyes orvos munkavállalásáról – írták a szocialisták.

Teljesül a korrektség?

Lehet, hogy új belügyminisztere lesz az országnak? Pintér Sándor ugyanis 64 éves, vagyis jóval túllépte a nyugdíjkorhatárt. Orbán Viktor tavasszal arról beszélt, a kormány egyetlen foglalkoztatási csoporttal sem tehet kivételt, ezért egységes nyugdíjkorhatáron alapuló rendszerre van szükség. Ha ez így van, akkor Pintérnek is kérelmeznie kellene, hogy tovább dolgozhasson. Már csak az a kérdés, hogy az erről szóló igényét kinek kell továbbítania. A közvetlen főnöke Orbán, neki viszont a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz kell fordulnia, hogy aztán Lázár János vissza is adja az elbírált kérvényt a kormányfőnek.

Kérdés, hogy Pintér él-e ezzel a lehetőséggel, hiszen nemrég egy kérdésre adott válaszából kiderült, jogosnak tartja, hogy miniszteri fizetése mellett továbbra is felveszi a munkaviszonya után járó korkedvezményes nyugdíját. Ezt azzal indokolta, hogy 46 évig fizetett társadalombiztosítást, “kényszernyugdíjazták”, ekkor vagyontalan volt, a nyugdíja a családja létfenntartását sem fedezte. Igaz, azt is megjegyezte, “az élet teljes területén a korrektség, a teljesítmény, az eredmények azok, amelyek előre viszik az embert és az országot”.


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.