Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Sajtótájékoztatót tartottak a Rendvédelmi Szakszervezetek


Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete elnök Vincze Tibor

Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete elnök Salamon Lajos

Független Büntetés-végrehajtási  Szakszervezetek Országos Szövetsége elnök Kucsera Miklós

Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete elnök Kiss József

Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete elnök Holecz Gábor

Sajtótájékoztató közlemények

A 2011. év végén Magyarországon eszközölt jogszabály-módosítások drasztikusan érintették a rendészeti területen működő szakszervezetek működését, többek közt a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, a Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete, valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete működését is.

A versenyszférához képest diszkriminatív törvényi változások hatása az alábbiakban foglalható össze.

Szakszervezetek és a munkáltató viszonya:

A jogalkotó a szakszervezetekkel való együttműködési kötelezettség jogszabályban rögzített kitételének eltörlésével formálissá tette a szakszervezetek érdemi érdekérvényesítő tevékenységét. A jogszabály-módosítások folytán a szakszervezetek gyakorlatilag formális konzultatív szerepet tölthetnek be, a munkáltatóval szemben az általános jogi eszközökön, a munkavállalókat megillető egyedi jogosítványokon túl nincs érdemi érdekérvényesítő eszközük. A 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítás szerint a fegyveres és a rendvédelmi szerveknél megszűnt a parancsnokok együttműködési kötelezettsége. A fegyveres szerv a tájékoztató kéréseket rendvédelmi érdekek vagy a fegyveres szerv jogos érdekeire hivatkozva megtagadhatja. Megszűnt a szakszervezetek egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására vonatkozó ellenőrzési jogosítványa. Eltörölték a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi és szociális intézkedéseket megelőző munkáltatói tájékoztatási kötelezettséget. Megszüntették a szakszervezetek jogellenes intézkedés ellen benyújtható kifogástételi jogát, az ezzel kapcsolatos kötelező egyeztető tárgyalások megtartását is.

Szakszervezetek működési feltételei:

Általánosságban elmondható, hogy a jogalkotó gyakorlatilag azonnali hatállyal léptette életbe a szakszervezeteket érintő negatív intézkedéseket, semmilyen átmenetet nem hagyva számukra a megváltozott helyzetre való felkészülésre.

A szakszervezetek szakemberei mindeddig a rendészeti szervek állományába tartozó személyek voltak, munkájukat függetlenített státuszban látták el teljes munkaidőben. 2012. január 1-től a szakszervezeti tevékenységhez kapcsolódó – alá-fölé rendeltségi viszonyt is kiiktató – függetlenített státusz jogalkotó általi megszüntetése eredményeként szakszervezeteink egyik napról a másikra elveszítették munkaerejüket: a szakszervezeti tevékenységet főállásban végző dolgozók a jogszabályi feltételek megváltozása miatt szükségszerűen a munkáltató által meghatározott beosztásban kötelesek munkát végezni, ellehetetlenítve, illetve jelentősen megnehezítve ezzel a szakszervezetek jogszabályban is megjelölt célja szerinti érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepének tényleges betöltését. A munkaerő pótlását szakszervezeteink – saját költségvetésük terhére – szükségszerűen egyéb módon kénytelenek megoldani, ellehetetlenítve ezzel a még aktív állományban lévő szakszervezeti vezetők képviseleti tevékenységét is.

A jogszabály drasztikusan megreformálta a szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezmény rendszerét. A valamennyi tisztségviselő által igénybe vehető, összevonható, a fel nem használt részben pénzben megváltható munkaidő-kedvezmény helyett olyan rendszer került bevezetésre, amelyben munkaidő-kedvezményre munkáltatónként kizárólag egy fő tisztségviselő jogosult. A kedvezmény mértéke a havi szolgálatteljesítési idő 10%-ára redukálódott. A pénzbeli megváltás megszüntetése eredményeként a szakszervezetek éves szinten közel 37 millió forinttól estek el, amely összeget eddig a több ezer fős tagság élet és munkakörülményeinek javítása, oktatási, szociális, kulturális szükségletei kielégítésének elősegítésére fordíthattak.

Súlyos diszkrimináció a korábbi törvényben szabályozott szakszervezeti oktatásra szánt fizetett szabadság megvonása is. Ennek megszüntetése kizárja, hogy a dolgozókat a munkaügyi törvények változásával kapcsolatban a szakszervezetek bármilyen összevont képzésben részesítsék.

Módosításra kerültek a munkajogi védelemre jogosultság szabályai is: munkajogi védelemre munkáltatóként csak egy fő jelölhető meg. Az eddig munkajogi védettséget élvező többi szakszervezeti tisztségviselő elveszítette az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró védett státuszt. Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy szervezetnél a szakszervezet elnöke, illetve a képviselettel bíró tagok sem részesülhetnek jogszabályi védelemben, amennyiben a munkahelyük ugyanazon önálló állomány táblával rendelkező munkáltatóhoz esik.

Az új jogszabályi környezetből fakadóan a szakszervezetek vezető testületei sem tudnak megfelelően működni. Tekintettel arra, hogy a munkaidő-kedvezmény munkáltatónként csak 1 tisztségviselőnek jár, egyrészt egy-egy szervezet 4-5 főből álló vezetősége sem tud a munkaidő-kedvezmény terhére ülésezni, másrészt a legfőbb döntéshozó szervek (országos értekezletek, küldöttgyűlések) összehívása is ellehetetlenül, hiszen az adott esetben eltérő munkarendben is foglalkoztatott küldöttek – munkaidő-kedvezmény hiányában – nem tudnak részt venni az üléseken. Ezzel sérül a képviseleti jogosultság demokratizmusa, hiszen a legfőbb szerv üléseire delegált képviselők sem tudnak részt venni az értekezleteken.

Az érintett szakszervezetek vezetői közül többen nemzetközi tisztséget is betöltenek. A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke például egyben alelnöke az Európai Vám- és Pénzügyi Szervezeteket tömörítő szövetségnek is. A munkaidő-kedvezmény rendszerének radikális megváltoztatása esetükben azt eredményezi, hogy az igénybe vehető munkaidő-kedvezmény mértékére tekintettel gyakorlatilag egy két napos ülésre már nem tudnak elutazni.

A fenti intézkedéseken túl a jogalkotó – hatályon kívül helyezve azt a rendelkezést, amely kötelezte a munkáltatót arra, hogy a tagdíjat a tag erre irányuló nyilatkozata alapján a munkabérből közvetlenül levonja – diszkriminatív módon megnehezítette a szakszervezeti tagdíj szervezett módón való beszedését. A jogalkotói döntés eredményeként a sok ezres létszámú szakszervezeteknek több millió forintos bevételkieséssel kellett szembesülniük. A rendvédelmi szakszervezeteknek tehát mind a tagdíj mértékében, mind a levonás tekintetében azonnali intézkedést kell hozniuk ellentétben a versenyszférával, ahol a törvény továbbra is kötelezi a munkáltatót a levonásra. Megjegyezzük, hogy a versenyszférában megmaradt a munkaidő kedvezmény összevonásának lehetősége is.

A szakszervezetek érdemi működésének ellehetetlenítését célozza a helyiséghasználat és az infrastruktúra munkáltató általi kötelező biztosítását rögzítő rendelkezés hatályon kívül helyezése is.

A jogszabály-változások az ágazati érdekegyeztetés kereteit is hátrányosan érintették: a jogalkotó megszüntette azt a fórumot, amely az egy törvény alá tartozó hivatásos állomány eddigi kormányzati fórumaként szolgált. Ezzel kizárták az ágazatközi fórum működtetését, mely eddig a több ágazat alá tartozó hivatásos jogviszonyúak érdekegyeztető fórumaként szolgált.

Zárójelben jegyezzük meg, hogy az állam a szakszervezetek kiiktatására kamarákat kíván létrehozni. A kamaráknál a jogszabályok továbbra is biztosítják a tagdíjlevonást, a velük való tárgyalásra továbbra is működteti az ágazati miniszteriális fórumot. Megemlítjük továbbá, hogy a magyar jogalkotó az ILO egyezmény definíciója szerinti fegyveres erőkre vonatkozó szabályokban (2001. évi XCV. törvény) fenntartotta a munkaidő-kedvezmény összevonásának lehetőségét, az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezetek vonatkozásában meghagyta a szolgálati jogviszonyt érintő miniszteri szabályozással kapcsolatos kötelező konzultációt; nem került felállításra a szakszervezetekkel párhuzamos jogosultságokkal rendelkező érdekvédelmi köztestület; és a fegyveres erőknél a jogszabály erejénél fogva továbbra is fennáll a munkáltató szakszervezeti tagdíjlevonási kötelezettsége.

A kormány ezen intézkedéseivel súlyosan sérti a rendvédelmi szervek hivatásos állományú és közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóinak szervezkedési szabadságát és ezáltal Magyarország megsérti az e szabadságot garantáló – Magyarország által is ratifikált – 87, 98. és 135. számú ILO egyezményeket.

Az új szabályzás, mely a tisztségviselők havi munkaidejének 10%-ra való csökkentéséről rendelkezik, ellehetetleníti a szakszervezetek működését. Ez alapján nem lehetséges az sem, hogy a szakszervezeteknek legalább egy tisztségviselője legyen, aki szakszervezeti munkát végez teljes munkaidejében, akkor sem, ha a több ezer fős taglétszám ezt igényelné. További nehézséget okoz, hogy a munkaidő kedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal előre be kell jelenteni, ettől való eltérésre csak nagyon kivételes esetben van lehetőség. A munkaidő kedvezménybe a korábbiaktól eltérően beleszámít a munkáltatóval folytatott egyeztetés is, csökkentve vagy éppen kiiktatva ezáltal a szakszervezet önálló tevékenységére jutó időt.

A sajtótájékoztatót tartó érdekképviseleti szervek között vannak több, mint 20 éves múlttal rendelkező szakszervezetek is. Soha egyelten kormány vagy hatalom nem törekedett teljes ellehetetlenítésükre, hiszen azt tartjuk, hogy a rendszerváltás egyik hatalmas eredménye volt az egyesülési törvény megalkotása és az alapján a rendvédelmi szférában valódi érdekképviselet megjelenése. Úgy érezzük, a kormány a rendszerváltás egyik lényeges elemét törli el.

Milyen lépéseket tesznek a szakszervezetek ezzel kapcsolatban? A szakszervezetek vezetői alkotmányjogi panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz és az alapvető jogok biztosának eljárását kezdeményezik annak érdekében, hogy az álláspontjuk szerint alkotmányos aggályokat keltő jogállási törvénymódosítások mielőbb megsemmisítésre kerüljenek, Továbbá szakértőikkel megvizsgáltatják a strasbourgi emberi jogok bíróságához való fordulás lehetősét is.

Budapest, 2012. március 8.


Kategória: Kiemelt hírek

Cimkék:

Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.