Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Strasbourgi ügyeinkről


A szolgálati nyugdíjak eltörlése – és járandósággá alakítása – valamint összegének csökkentése miatt egyesületünk mintegy 3 ezer fős strasbourgi perkeresetével összefüggően az alábbi összefoglalót teszi közzé a Szolgálat és Becsület egyesület elnöksége:

 1. Magyarországról a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) beadott mintegy 12.800 fő perkérelem közül a Bíróság 3 fő kérelmét kommunikálta a magyar kormány részére 2013. május 22-n.

2. A nevezett kérelmek kommunikációja az EJEB eljárási rendszerében ún. pilot-eljárás keretében került végrehajtásra, a Béres v. Hun (19828/13), az Augusztin v. Hun (19829/13) és a Markovics v. Hun (77575/11) ügyszámok alatt. A 19828/13 és a 19829/13 ügyszámú felperesek a Szolgálat és Becsület tagjai, jogi képviseletüket a Bárándy és Társai ügyvédi Iroda látja el. A 77575/11 ügyszám felperese az FRSZ tagja, jogi képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság látja el.

3. A három „pilóta-ember” kérelmének (panaszának) kiválasztása során a Bíróság az eljárási rendje szerint az alábbi szempontokat érvényesítette:

– a felperes perkérelem előkészítettsége alaki és tartalmi szempontból kifogástalan legyen, (teljesen kidolgozott és befogadott kérelem, rendelkezésre álljanak a szükséges mellékletek)

– a nagyszámú kérelem (panasz) pilot-eljárásához alapvetően szükséges, jól kezelhető és az eljárás szempontjából jól kommunikálható típusos ügy legyen, (pld.: típusos ügy az un. eü. alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezés- 19829/13 ügyszám és az átszervezés okán nyugállományba helyezés- 19828/13)

– valamint megfelelő jogi képviselettel és szervezeti háttérrel rendelkezzen a panaszos

4. A Bíróság a Magyar Kormány részére, észrevételeinek benyújtására, 2013. szeptember 11. napi határidőt szabta meg (16 hét). A Kormány észrevételeinek kézhezvételét követően a Bíróság Hivatala azok egy példányát megküldi a pilot-eljárásban érintett felperesek jogi képviselőjének, hogy 6 héten belül tegye meg az ügyvéd a válasz-észrevételezését, s egyben a Bíróság Hivatala felkérte a jogi képviselőt, hogy ugyanebben a határidőben nyújtsa be az Egyezmény 41. cikke szerinti, a jogos elégtételre vonatkozó igényét.

5. A jogos elégtétellel kapcsolatosan az Eljárási Szabályzat 60.§-a szerint a megadott határidőben akkor is fontos előterjeszteni a számszerűsített igényt és annak mellékleteit, ha a kérelmező az eljárás korábbi szakaszában már jelezte jogos elégtételre vonatkozó igényét. A Bíróság csak annyiban állapít meg jogos elégtételt, amennyiben azt szükségesnek tekinti.

A Bíróság estejoga a következő szempontokat állapítja meg a jogos elégtételre vonatkozóan:

– vagyoni hátrány, azaz mindazok az igazolható károk, amelyek a megállapított egyezménysértés közvetlen következményeként ténylegesen felmerültek,

– nem vagyoni hátrány, azaz kárpótlás az egyezménysértés folytán elszenvedett fájdalomért,

– azok a költségek, amelyek az Egyezmény megsértésének orvoslását szolgáló hazai, valamint strasbourgi eljárások során adódtak.

Ezen költségeket tételesen fel kell sorolni, valamint igazolni kell azt, hogy ésszerű összegben, szükségszerűen és ténylegesen merültek fel. Az előterjesztett igényeket az összes vonatkozó bizonylat (számlák stb.) becsatolásával alá kell támasztani. Ezt követően a Kormánynak alkalma nyílik arra, hogy nyilatkozzon a kérdésben elfoglalt álláspontjáról, vagy adott esetben további észrevételeket nyújtson be a kérelemmel kapcsolatosan, általában a 6 hetes, maximális határidőn belül.

6. A jogos elégtételre vonatkozó számszerűsített igényünk alátámasztott kidolgozása a napokban kerül véglegesítésre – a 2013. március 20. napi közgyűlésünkön is ismertetett 10.000 EUR-hoz képest- 17.000 EUR/ fő körüli összeg lesz a beterjesztett, számszerűsített jogos elégtételi igényünk.

7. A jogi képviselet és jogsegély tekintetében az Eljárási Szabályzat 36.§ (2) és (4) bekezdése szerint az eljárás jelen szakaszában a kérelmezőt ügyvédnek kell képviselnie a Bíróság előtt, ugyanis a Kamara elnöke másképpen nem határozott. A kérelmezők és a képviselők összes beadványát főszabályként a Bíróság hivatalos nyelvén angolul vagy franciául kell benyújtani.

8. A Bíróság felkérte a Kormányt, hogy nyilatkozzon a békés megegyezés lehetőségéről is, és tegye meg ezzel kapcsolatosan a javaslatait (Eljárási Szabályzat 62. §). Amennyiben a Kormány e kérdésben nyilatkozik, úgy a pilot ügyben érintett felperesek jogi képviselőjének is nyilatkozni kell. Az Eljárási Szabályzat 62.§ (2) bekezdése szerinti, az ezen eljárás bizalmasságára vonatkozó követelmény miatt a békés megegyezésre vonatkozó valamennyi közlés külön iratban foglalandó, amelynek tartalmára utóbb, az ítélethozatalhoz vezető eljárás során, más beadványban hivatkozni nem szabad.

A jelen körülmények között, a Szolgálat és Becsület két érintett „pilóta-emberének” perkérelme ügyében reálisan nem várható, hogy a békés megegyezést az alperes állam kezdeményezze.

A perközösségünk minimális feltétele a békés jogi megegyezés feltételeiben az, hogy minden egyes strasbourgi EJEB felperes esetében a magyar állam térítse meg az okozott vagyoni és nem vagyoni károkat, valamint a békés megegyezés után azonnal, – törvényben garantált és rögzített módon – öregségi nyugdíj jogalapot biztosítson az érintetteknek, és öregségi nyugellátás folyósítása váltsa fel a szolgálati járandóság bizonytalan „intézményét”.

9. Fontos rögzíteni, hogy Strasbourgban az EJEB, a számunkra kedvező ítéletében is csak azt mondhatja ki, minden egyes ügyszámmal rendelkező magyar felperes esetében –azaz, aki a perben áll a magyar állammal-, hogy megsértették pld. a tulajdonhoz való jogát a felperesnek, név szerint, amelyet a vonatkozó európai egyezmény garantál, ezért ennyi és ennyi számszerűsített jogos elégtételt ítél meg a bíróság a sértett részére.

10. Az is biztos, hogy ekkorra számban megállapított egyezménysértés esetén a magyar törvényhozásnak az egyezménysértő törvényt módosítania elvárhatóan szükséges, de nemzetközi jogi értelemben az EJEB nem kikényszerítő EU jogi aktusok birtokosa a nemzeti (magyar) törvénykezés tekintetében. /Ez utóbbi tényleges lehetőség az luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága kezében van, ezért is fordultunk az Európai Parlament Petíciós Bizottságához panaszunkkal, amely egy másik út.)

11. Összefoglalóan elmondható, hogy az EJEB az elvárható ügyintézési időben léptette  új és érdemi szakaszba a szolgálati nyugdíjak eltörlése – és járandósággá alakítása – valamint összegének csökkentése miatt indított perkérelmeinket. A vonatkozó panaszok beadását követően, másfél év elteltével nagyon biztatónak látszik az EJEB pártatlan és szakszerű munkavégzése  számunkra, azonban számíthatunk nehézségekre is. Ez év végén optimális esetben nem végleges, de érdemi fejlemény várható ügyünkben, ítéletre legjobb esetben is még szűk egy évet biztosan várnunk kell Strasbourgban.

Mellékletek a ww.szoli.org weboldal azonos című cikkének végén találhatóak!


Kategória: Kiemelt hírekSzolgálati nyugdíj


Címkék:

Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.