Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Szabadságra mennél? Riogatás, hogy kevesebb pénzt kapsz


Futótűzként terjedt el a múlt hétvégén a hír, hogy a kevesebb munkanapot tartalmazó hónapokban alacsonyabb, a hosszabbakban pedig magasabb lehet a megállapított munkabér, ha szabadságra megy a dolgozó. Legalábbis így számolt a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (MAKSZOE). Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont tévesek az egyesület közleménye nyomán a sajtóban megjelent számítások.

Szabadság esetén havonta eltérő lesz a fizetendő bér a januártól meghatározott távolléti díj számítási szabályok, valamint az egy munkaóra díjának kiszámítására meghatározott kötelező osztószám miatt – áll az egyesület MTI OS közleményében. A MAKSZOE szerint ebből adódóan egyes hónapokban magasabb, másokban – például februárban – pedig alacsonyabb lesz a bér, mint amennyit a felek megállapodása kikötött. Az egyesület úgy számolt, hogy 100 ezer forintban meghatározott munkabér esetén januárban 105 747, februárban 91 954, márciusban pedig 96 552 forint kellene, hogy legyen a tényleges bruttó havi bér. Az OS-közleményből csak az derült ki, hogy az adótanácsadók a munka törvénykönyvébe újonnan bekerült 174-es osztószámot okolják a kilengésekért.

Mi is az a 174-es osztó?

A munka törvénykönyvének 149. paragrafusa szól arról, hogy havi bér esetén hogyan kell kiszámolni a távolléti díjat, ami egyebek között szabadság, betegszabadság esetén megilleti a dolgozót. A rendelkezés kimondja, hogy az egy órára járó távolléti díj meghatározásakor a 136. § 3. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, amely szerint havi alapbér esetén az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

Ha ezt a szabályt alkalmazzuk, akkor bruttó 100 ezer forintos munkabér esetén egy munkaórára 100 ezer forint osztva 174-gyel, azaz 574,7 forint bér jut, ami nyolcórás munkaviszonnyal számolva 4 598 forint egy napra. Öt szabadságnapra így összesen 22 988 forint a távolléti díj összege. A MAKSZOE közleményében szereplő összegek úgy jönnek ki, ha a munkában töltött napokra is ugyanezzel a számítási módszerrel, vagyis órabérre vetítve határozzuk meg a bért. Vagyis például januárban az öt szabadságnapon felül munkával töltött 17 napra, valamint az egy fizetett ünnepnapra összesen 18-szor 4 598, összesen 82 764 forint bér jutna. Így jönne ki januárban több mint 5 ezer forinttal magasabb bruttó bér.

Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont tévedés, hogy a fix havi béres munkavállalók esetében a munkában töltött napokra is távolléti díjjal kellene számolni. Az ezekre a napokra jutó munkabér kiszámításának egyik módja lehet az, ha a havi alapbér összegét elosztjuk az adott havi munkanapok számával, és a hányadost megszorozzuk a ténylegesen munkában töltött napok számával. Tehát januárban a 17 munkában töltött napra, illetve az egy fizetett ünnepnapra jutó bért úgy kell kiszámítani, hogy a bruttó 100 ezer forintot el kell osztani a januári összesen 23 munkanappal, ami 4 347,8 forint, majd ezt meg kell szorozni 18-cal, így összesen 78 260 forintot kapunk. Ehhez hozzá kell adni az öt szabadságnapra eső 22 988 forintot, s így összesen 101 248 forintot kapunk, ami már jóval kisebb eltérést mutat a 100 ezer forinthoz képest.

Ezzel a módszerrel számolva is jelentős a különbség februárban, de jóval kisebb, mint amennyi a MAKSZOE közleményében szerepel. Ebben a hónapban ugyanis csak 20 munkanap van. Ha ebből 5 szabadságnap van, akkor a 15 napra jutó bér úgy jön ki, hogy 100 ezer forintot osztani kell hússzal, ami 5 ezer forint, és azt meg kell szorozni 15-tel, így kijön 75 ezer forint. Ehhez hozzá kell adni a szabadságnapokra járó 22 988 forintot, ami összesen 97 988 forint. Vagyis alig több mint 2 ezer forint a különbség, szemben az adótanácsadók egyesülete számításai szerinti 8 ezerrel.

Az adószakértő szerint azonban a fix havi béres munkavállalók esetében, akiknek nem függ a fizetésük attól, hogy az adott hónapban mennyit dolgoznak, ez a kisebb mértékű eltérés is kiküszöbölhető. Esetükben nem kell órára meghatározni a távolléti díjat. Véleménye szerint a fix havibéres munkavállalóknál a törvény 149. § 1. bekezdés c pontját kellene alkalmazni, amely kimondja, hogy a “havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel”.

Ezt a pontot sokan úgy értelmezik, hogy akkor lehet alkalmazni, ha a munkavállaló egész hónapban távol van. Angyal József szerint viszont ez téves jogértelmezés, mivel a törvény ezen szakasza nem a távollét mennyiségére, hanem a távolléti díj mennyiségegységére (órára, napra, hónapra) vonatkozik. Az adószakértő érvelése szerint a fix havi bérért foglalkoztatott munkavállalók nagy többségénél nem kellene órabérrel számolni a távolléti díjat, hanem a havi távolléti díj egysége a havi alapbér.

Angyal József úgy véli, hogy havibéres munkavállalóknál csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén kell az órára jutó távolléti díjat alkalmazni, és az alapján kell meghatározni a munkavállaló munkabérét is. Ilyen például, ha a munkavállaló hétfőn 9, keddtől csütörtökig 8, pénteken pedig 7 órát dolgozik.


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.