Szegedi Csillag Biztos Jövőért Alapítvány

Újjászülethet a korengedményes nyugdíj?


A korengedményes nyugdíjazási lehetőség valamilyen formában történő visszaállítását fontolgatja a kormány a vegyipari szakszervezet értesülése szerint. Emellett napirenden van az év végén megszűnő korkedvezményes nyugdíjat felváltó ellátórendszer kidolgozása is. Ennek legfőbb oka a több tízmilliárd forintos biztos költségvetési bevételi forrás lehetősége.

A nyugdíjrendszert átalakító lépések közül kétségkívül a legérthetetlenebb a korengedményes nyugdíjazási lehetőség megszüntetése. A korengedmény a költségvetéstől független foglalkoztatáspolitikai eszközként működött egészen a múlt év végéig. Ezt a Pénzcentrum.hu által tavaly június végén megszellőztetett Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztésben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium is megerősítette, hozzátéve, hogy a korengedmény megszüntetésének nincs költségvetési hatása. A konstrukció azonban nem illeszkedett abba a Széll Kálmán Munkacsoport által kidolgozott koncepcióba, hogy mindenféle korhatár alatti nyugdíj rendszeridegen, vagyis ha indokolt, ha nem, meg kellett szüntetni.

A korengedmény lényege az volt, hogy a munkaadók – az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig – előre, egy összegben befizették azoknak a nyugdíjhoz közeledő (az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel fiatalabb) dolgozóknak a járadékát (postaköltséggel együtt), akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek voltak elküldeni. Ez a lehetőség mindkét fél számára előnyös volt: a munkavállaló elbocsátás helyett nyugdíjat kapott, cserébe viszont határozott idejűvé változott a szerződése, így nem kellett neki végkielégítést adni, a megspórolt összeget a nyugdíj fedezetére fordíthatta a munkáltató. A lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhetett meg a munkanélküliségtől.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2004-2010. között összesen csaknem 87 milliárd forint összegben fizették meg a munkáltatók dolgozóik korengedményes nyugdíját. A gazdasági válság kirobbanása ezen a területen is erőteljesen érezhető volt: 2008-ban a megelőző évi összegnek csaknem a kétszeresét fizették be a munkáltatók a Nyugdíjbiztosítási Alapba munkáltatóik korengedményes nyugdíja címén. A következő évben csaknem 5 milliárd forinttal csökkent ez az összeg, majd 2010-ben ismét ugrásszerűen megnőtt, és már meghaladta a 20 milliárd forintot. A tavalyi évről egyelőre még nem készült el az összesítés. Miután 2011. december 31-ig volt lehetőség a korengedményes nyugdíjazásra, okkal feltételezhető, hogy a múlt évben újabb csúcsot döntött az ilyen címen a nyugdíjalapba befizetett összeg.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) információi szerint lassacskán kezdi felismerni a kormány, hogy a költségvetés számára előnyös lenne a korengedményes, illetve a korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség valamilyen formában történő fenntartása – mondta el csütörtöki sajtótájékoztatóján Székely Tamás, a szakszervezet elnöke. Mint azt korábban a szaktárca is megállapította, a korengedmény megszüntetésének nem volt közvetlen költségvetési hatása. Közvetve azonban hátrányosan érintheti a büdzsét, ha a munkáltatók a jövőben a nyugdíj előtt állók tömkelegét bocsátják el, akiknek roppant nehéz elhelyezkedni a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben. Így bekerülhetnek a munkanélküli ellátó rendszerbe, ami kiadást  jelent a költségvetésnek.

A július 1-től életbe lépő új Munka törvénykönyve felemás védelemben részesíti a nyugdíj előtt állókat. A jelenleg hatályos szabályok szerint az öregségi korhatárt megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással megszüntetni valakinek a munkaviszonyát. A módosuló rendelkezések szerint alapesetben továbbra is fennmarad a nyugdíj előtt állók védelme, azonban számos kitétel szerepel a törvényben, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók, ha meg akarnak válni az érintett dolgozójuktól.

Először is a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is meg lehet szüntetni az érintettek munkaviszonyát. Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, hogy a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítsa.

Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a védett korban lévőknek, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Utóbbi kategóriába szinte bármi beleférhet.

Mint azt a Pénzcentrum.hu nemrégiben megírta, a kormány a 2012 végén megszűnő korkedvezményes nyugdíjat kiváltó ellátórendszer kidolgozásával bízta meg a nemzetgazdasági, illetve a nemzeti erőforrás minisztereket; a koncepciót június 30-ig kell kidolgozniuk. A korkedvezményes nyugdíj a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végző, meghatározott munkakörökben dolgozókat illeti meg. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet sorolja fel.

KATTINTS! Mi lesz a korkedvezményes nyugdíj helyett? Ártalmas a három műszak

Ezt a korhatár alatti nyugdíjazási lehetőséget alkotmányossági aggályok miatt tartotta fenn plusz egy évig a kormányzat. Ennek egyik oka, hogy a hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény már korábban rögzítette, hogy 2013. január 1-jétől kell külön törvényben rendelkezni a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról. Másrészt a korkedvezményes nyugdíjra jogot szerzők után jelenleg 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetnek a munkáltatók, vagyis megvásárolják a munkavállaló korkedvezményre való jogát.

Az egy évvel ezelőtt készített nyugdíjpolitikai koncepcióból kiderül, hogy körülbelül 50 ezren dolgoznak korkedvezményre jogosító munkakörben, de csak megközelítően 20 ezren részesülnek ilyen ellátásban. A már korábban elfogadott rendelkezések szerint 2013-tól már nem kellene fizetniük a munkáltatóknak a korkedvezmény-biztosítási járulékot, ami nagyjából 20 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

A VDSZ már régóta hangoztatja, hogy meg kell változtatni a jelenlegi szabályokat, amelyek meghatározzák, mi minősül egészségre ártalmas munkavégzésnek. Véleményük szerint nem elsősorban a munkakörök, hanem a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek minősíteni a munkavégzést. Jelenleg a vegyiparban dolgozóknak csak a töredékrésze jogosult a korkedvezményes nyugdíjra. Egyebek között a gyógyszeripari munkavállalók, vagy például a csiszolópapírokhoz szükséges műkorundgyártók sem tartoznak a veszélyeztetett körbe.

A szakszervezet által a közelmúltban végzett felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy minden három műszakban dolgozó ember szervezete fokozott terhelésnek van kitéve. Az éjszakai munkavégzés ugyanis teljesen ellentétes az ember normális bioritmusával, így hatványozottan amortizálja az egészséget. Az érdekképviselet azt szeretné elérni, ha a folyamatos munkarendben, több műszakban dolgozók munkakörtől függetlenül kedvezményben részesüljenek. A felmérés alapján kijelenthető, hogy életveszélyes lehet a folyamatosan több műszakban dolgozókat a tényleges öregségi nyugdíjkorhatárig foglalkoztatni – hangsúlyozza Székely Tamás. A VDSZ kitart korábbi követelése mellett, hogy a fokozott egészségügyi terhelésnek kitett munkavállalók számára dolgozzon ki a kormányzat, és állandósítson egy kedvezményes nyugdíjrendszert.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter (aki csütörtökön lemondott, posztján Balog Zoltán, korábbi államtitkár váltja a szerk.) április közepén egy szocialista képviselő kérdésére adott válaszában elismerte, a három műszakos folyamatos munkarend az egyik a lehetséges ártalmak közül, amelyek fokozottan igénybe veszik az emberi szervezetet. A miniszter hangsúlyozta: a korkedvezményes rendszer régóta megérett az átalakításra, ezt az előző kormányok is pontosan tudták, mégsem merték megváltoztatni a jelenlegi rendszert. Éppen a változás hiánya okozza, hogy a vegyiparban és más, három műszakos, folyamatos munkarendben dolgozók nem tudták elérni a korkedvezmény hatálya alá kerülést. A jelenlegi rendszer ugyanis a korkedvezményre jogosító munkaköröket határozza meg és nem az ártalmakat. A három műszak pedig nem munkakör, hanem egy a lehetséges ártalmak közül – ecsetelte a miniszter.

A VDSZ felmérése szerint minden ötödik munkavállaló több műszakos munkarendben dolgozik, egyharmaduk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedik, 24 százalékot tesznek ki az egészségügyi, szociális ágazatokban dolgozók.


Kategória: Kiemelt hírek


Mi a véleményed ?




Ha szeretnél egy avatart a hozzászólásodhoz, akkor kattints ide: Gravatar.